2.rész

Sziasztok! Na akkor itt van 2.rész is :) Ebből már egy kicsit több minden fog kiderülni, de a csattanó csak a 3.részben lesz :) Remélem tetszeni fog! :)


A lépcsőház nagyon üres volt, eddig még egy szomszéddal sem találkoztunk.
- Lotti, hogy-hogy nem láttunk még egy szomszédot sem? Nem lehet hogy egyedül laksz az egész házban? - nevetett Lili.
- Haha - mondtam gúnyosan.
- Gyere menjünk inkább. - rántottam magammal.
Épp a lépcsőházból igyekeztünk kifelé, amikor egy göndör hajú srác jött befelé az ajtón és kedvesen kinyitotta nekünk.
- Köszi! - szóltam mosolyogva.
Mikor kiértünk Lili rángatni kezdett.
- Lotti, Lotti... - szólt fülig érő mosollyal.
- Mi az Lili? Ne rángass már..
- Én ezt a srácot ismerem..
- Na király.. És honnan?
- Ez tuti, hogy egy énekes, múltkor láttam a Viván.. Azt hiszem Bencének hívják.
- Aha... jó..., őszintén én nem figyeltem meg nagyon, de kedves volt tőle, hogy kinyitotta nekünk az ajtót.
- Lotti te ezt nem érted? Egy híres emberrel laksz egy házba, hátha még a végén te is celeb leszel - vigyorgott.
- Állj le Lili, tudod, hogy ez nem az én stílusom... - mondtam kissé flegmán.
Elindultunk a Westend-be és útközben alig szóltunk egymáshoz, én a vezetésre koncentráltam, Lili pedig csak bámult kifelé az ablakon.
- Na és melyik boltba menjünk először? - kérdeztem mosolyogva.
- Legyen a Zara, veszünk valami dögös cuccot estére.
Sétálgattunk a Westend földszintjén amikor egyszer csak Lili felsikított.
- Úristen Lotti nézd! - mutogatott egy plakátra.
- Igen, látom. Ez Brasch Bence.
- Úgy látom nem érted. - fogta  a fejét.
- Loretta, te vele laksz egy házban.
- Hú csodás. - vágtam egy erőltetett mosolyt.
Mindenki tudja, hogy nem épp kedveltem, nagyon beképzeltnek tartom aki azt képzeli csak körülötte forog a világ.
- Hé kislány, ne mondj semmit, lehet, hogy a végén még megszereted.
- Az kizárt. - vágtam rá egyből.
A barátnőm eztán már nem is hozta fel többet ezt a témát. A vásárlás többi része jól telt, vettünk egy csomó mindent.
- Gyere Lili, indulunk. - szóltam.
Aztán elindultunk haza. A városban nagyon nagy dugó volt amitől még inkább ideges lettem.
- Nyugi már Lotti. - próbált nyugtatni.
- Megjöttünk. - parkoltam le a ház elé.
- A lépcsőházba érve az iPhone- omat nyomkodtam amikor egy hangra lettem figyelmes.
- Helló ismét szép lányok. - szólt.
- Szia. - mondtam kissé flegmán.
- Szia.- mondta a barátnőm vigyorogva.
- Jajj, ne haragudjatok még be sem mutatkoztam. Brasch Bence vagyok.
- Én pedig Tóth Liliána. - vigyorgott.
- Farkas Loretta. - mondtam egy erőltetett mosollyal arcomon.
- Itt laktok?- kérdezte.
- Igazából csak Lotti, én csak felkísértem és egy hétig nála maradok.
- Valamikor nincs kedvetek együtt csinálni valamit? Hívnám a lakótársaimat is.
- Gyertek át valamikor. - mondtam kicsit megenyhülve, mikor már láttam, hogy kedves srác ő, és nincs elszállva magától, mint ahogy az a TV képernyőn keresztül átjön.
- Oké, akkor délután átnézünk- mondta.
- Jól van, de most megyünk is. - szóltam ekkor már igazi mosollyal arcomon.
Bementünk a barátnőmmel, majd pihentünk egy kicsit, aztán úgy döntöttünk, hogy muffint fogunk sütni.
Épp a muffint szedtem volna ki a sütőből amikor csengettek.

Na akkor ennyi a 2.rész, remélem, hogy tetszeni fog és egyre többen olvassátok majd a blogom. További szép napot!